Szupervízió

Egyéni-, team- és csoportos szupervíziós szolgáltatások, kiégést megelőző tréningek.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

(Megelőző szakmai tapasztalatok a referenciáink menüpontban.)

Az egyéni-, team- és csoportos szupervízió szociális és/vagy egészségügyi szolgáltatások szakemberei – elsősorban szociális munkások, szociálpedagógusok, szociálpolitkusok, pszichológusok, orvosok, pszichiáterek, pedagógusok, teológusok, ápolók, védőnők, gondozók – számára kívánja létrehozni az „önmagukkal törődés” terét, melyben egy sajátos, önreflektív tanulási helyzet keretein belül figyelmük fókuszában elsősorban önmaguk, szakmai személyiségük és klienseikkel való kapcsolatuk különböző aspektusai állhatnak.

A segítő szakmák képviselői – Guggenbühl(1) kifejezésével élve – „pszichológiailag speciális felépítésű emberek”, akik az emberiség nagy polaritásainak (ú.m. szociálisan beilleszkedett- szociálisan kudarcot valló, szociálisan sikeres- szociálisan kívülálló, mentálisan egészséges- mentálisan sérült) bűvkörében élnek, ám a saját személyiségük polaritásait sokszor figyelmen kívül hagyják. A C. G. Jung (2) által autonóm komplexusnak nevezett működési mechanizmus a segítő története kapcsán is működésbe lép, melynek során a „történet” hirtelen átvált öntörvényű, szubjektív nézőpontra, amely a segítő látásmódját egyoldalúan befolyásolhatja. A támogató – kísérő munka sajátossága, hogy a segítő szakember nem mindig képes prekoncepciói, előítéletei, kommunikációja, nem tudatos cselekvései, indulatáttételei bizonyos vonatkozásaira rálátni, ezért áll a szupervíziós folyamat fókuszában a személyiség egésze, különösen a szakmai tevékenységek során előtérbe kerülő aspektusokkal.  A szupervízió – módszertani kidolgozottsága ellenére – nem csupán feltáró módszer, hanem beavatkozás is, melynek során az interakció, a résztvevők reflektív és önreflektív készségének facilitációja, az együttműködés és a tudatosság modellértékűen befolyásolja a folyamatot A szupervízor e sajátos tanulási folyamat során a külső kontrollal összefüggő Watzlawick-féle (3) elsőfokú változást – mely mindig az adott rendszeren belül történik – a belső kontroll aktivizálásával másodfokú változássá igyekszik transzformálni, ezáltal maga a rendszer léphet át egy másfajta működési szintre, s létrehozza a Sárvári György (4) által megfogalmazott metalépést, azaz a változások változását. A belátás, rálátás, a történettől való eltávolodás segítője, a burn-out burn-inné alakítója a szupervízor, aki a tüzet nem oltani, hanem feléleszteni hivatott.

  1. Guggenbühl-Craig, A. (2001): Hatalmi veszélyek a segítő hivatásban Fordította: Mészáros Csilla, kézirat
  2. Jung, C. G. (1987): Emlékek, álmok, gondolatok. Budapest, Európa Könyvkiadó.
  3. Watzlawick, P., Weakland, J. H., Fisch, R. (1990): Változás. A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Budapest, Gondolat.
  4. Sárvári Gy. (1999): Metalépés  Hermeneutika- mélylélektan- rendszerszemlélet: integratív paradigma a tapasztalati tanulás értelmezési- megértési folyamatához. Budapest, Animula.